Vagy más néven Otto motor 1876-ban került be a köztudatba, mint az első, belső égésű motor.
Működési analógiája a beszívott levegő és porlasztott benzin hengerek segítségével történő sűrítésén, majd a gyújtógyertya által kiváltott elektromos szikra segítségével történő meggyújtásán alapszik.
A benzinmotor a legelterjedtebb formája a közúti járművek hajtásának.
A hengerek elhelyezkedésének függvényében több típust is megkülönböztethetünk:
A Soros a legelterjedtebb elrendezkedés, itt a hengerek egymáshoz képest párhuzamosan dolgoznak.
A Bokszer motor esetében szintén párhuzamosan, de egymásnak háttal dolgoznak a hengerek. Főbb forgalmazói, a motorkerékpár esetében a BMW, autóknál a Porsche és a Subaru. A V elrendezkedés inkább a nagyobb térfogatú motoroknál jellemző, míg a W motort 12 vagy 16 hengeres autókba építik leginkább, ez nem más, mint 2 V egymás mellet.
Ezen kívül kevésbé elterjedt, de létező elrendezés még a csillag és a Wankel.
Előnye a benzinmotornak, hogy gyorsan melegszik, nehéz túlpörgetni, így városi használatra kiváló választás.
Egyes vélemények szerint egyszerűbb szervizezni, és olcsóbb a karbantartása, kevesebb vele a gond és olcsóbban elérhető, bár manapság már nem egyértelműek a vélemények e tekintetben.
Ezen kívül a pozitív oldalon említhető még a szolidabb káros anyag kibocsájtása, a dízel motorokéhoz képest.
Hátrányként elmondható róla, hogy kisebb a nyomatéka, így kevésbé pörgős motor, és valamivel többet is eszik, mint gázolaj üzemű testvére.
A benzinmotorok választását azoknak ajánljuk, akik főként városban közlekednek, vagy rövidebb távokat tesznek meg, és nem vágynak villámgyorsan elért, vételen sebességre.